ARCHAIKUS SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK, ALKATI ÉS PSZICHOLÓGIAI TIPOLÓGIÁK. Eudaimonia. Discussion of the links between virtue of character (ethikē aretē) and happiness (eudaimonia) is one of the central preoccupations of ancient ethics, and a subject of much disagreement.
As a result there are many varieties of eudaimonism. Two of the most influential forms are those of Aristotle[3] and the Stoics. Aristotle takes virtue and its exercise to be the most important constituent in eudaimonia but acknowledges also the importance of external goods such as health, wealth, and beauty. By contrast, the Stoics make virtue necessary and sufficient for eudaimonia and thus deny the necessity of external goods.[4] Definition[edit] The good composed of all goods; an ability which suffices for living well; perfection in respect of virtue; resources sufficient for a living creature. So, as Aristotle points out, saying that eudaimon life is a life which is objectively desirable, and means living well, is not saying very much. Main views on eudaimonia and its relation to aretē[edit]
Apology by Plato. Platón: Szokratész védőbeszéde. Fordította: Devecseri Gábor Hogyan hatott rátok, athéni férfiak, vádlóim beszéde, nem tudom; én bizony magam is kis híján beléjük feledkeztem, olyan meggyőzően beszéltek.
Ámbár igazat úgyszólván semmit nem mondtak. Sok hazugságuk közül leginkább egyet csodáltam: azt, amelyben kijelentették, hogy óvakodnotok kell, nehogy rászedjelek, minthogy félelmes szónok vagyok. Nem szégyellték, hogy nyomban tettel cáfolok rájuk, minthogy egyáltalán nem mutatkozom félelmes szónoknak; ez volt, gondolom, a legnagyobb szégyentelenségük; hacsak nem azt nevezik ők félelmes szónoknak, aki igazat mond. Mert ha igen, akkor elismerem: szónok vagyok, bár nem olyan, amilyennek ők elképzelik. Először is, athéni férfiak, a korábbi hazug vádak és a korábbi vádlók ellen kötelességem védekezni, és csak azután a későbbi vádak és a későbbi vádlók ellen.
Kezdjük tehát a legelején, mi is az a vád, amelyből ellenem a rágalom keletkezett, és amelyben bízva Melétosz is megírta ellenem azt a vádiratot. MELÉTOSZA törvények. Eudaimonizmus – Magyar Katolikus Lexikon. Korny.uni-corvinus.hu/mesterkepzes/zgp/f211-fogyasztas-es-boldogsag.pdf. Nemzetek boldogsága és annak forrása az Easterlin-paradoxon tükrében. Írta: Fromann Richárd Nemzetek Európája - projekt Létezik-e „nemzeti boldogság”?
Lehet-e egy ország boldog vagy boldogtalan? Ha igen, milyen különbségek lehetnek az országok között, és melyek lehetnek a meghatározó tényezők az eltérésekben? Talán a gazdasági fejlettség vagy a kulturális értékrendszer különbségei? Jelen tanulmányban azt szeretnénk röviden megvizsgálni, hogy a világ különböző országainak állampolgárai mennyire elégedettek a saját sorsukkal, életükkel, milyen a szubjektív boldogságérzetük, valamint milyen országok közötti különbségek vannak. 1.
A második világháborút követően Japán a történelem egyik legnagyobb gazdasági növekedését produkálta, 1964 és 1981 között az egy főre eső nemzeti össztermék több mint 100%-kal nőtt, de a lakosok mégsem lettek elégedettebbek az életükkel, sőt, a boldogság kérdésére legpozitívabb választ adók aránya a hetvenes évek elejére még csökkenő tendenciát is mutatott. 1.1. 1. ábra: Forrás: Diener et al. (1999: 288) 2. ábra 1.2. 2. 3.
Nation Rank Report. Nation Report.