background preloader

Psychology

Facebook Twitter

Neuro-lingvisztikus programozás. A neuro-lingvisztikus programozás (NLP) egyrészt tapasztalatokra épülő konkrét pszichológiai, pszichoterápiás és kommunikációs technikák rendszere, amely a nyelvhasználatot és viselkedést tanulmányozva a kiválóság struktúráját igyekszik megfejteni, ezzel megismételhetővé és elsajátíthatóvá tenni az egyes ember számára. Az így elsajátított tudás az NLP szerint azután alkalmazható az élet bármely területén, ahol a hatékony kommunikáció mint releváns szempont megjelenik (nevelés, vállalatvezetés, üzleti élet, politika stb.).

A Neuro-lingvisztikus programozást (NLP) meg kell különböztetni a neurolingvisztika nevű tudományágtól, amelynek semmi köze az NLP-hez és az NLP semmilyen módon nem használja eredményeit.[1] Nincsen köze az NLP-nek a számítógép-programozáshoz, illetve a lineáris programozás nevű matematikai ághoz sem. Története[szerkesztés] Források[szerkesztés] Milton H. A pszichoterápia történetében Milton H. Fritz Perls[szerkesztés] Az európai származású Fritz Perls az ún. [szerkesztés] Érzelmi intelligencia fejlesztő tréning felnőtteknek - Nyitott Akadémia Workshop - Rendezvények - Nyitott Akadémia. Nyitott Akadémia Workshop TELTHÁZ! Időpont 2016. április 23. szombat Helyszín Budapest Nyitott Akadémia Központ - 1122 Budapest, Széll Kálmán tér 21. (első emelet) 2016. április 23. szombat "Észre fogod venni, hogy ha utat engedsz szomorúságodnak, az kiválthat könnyeket, de egyidejűleg megkönnyebbült nevetést is okozhat. " Riekje Boswijk-Hummel Neked szól, ha: - Növelni szeretnéd éntudatosságodat, saját érzelmeid azonosításának, felismerésének és megnevezésének képességét. - Empatikusabb szeretnél lenni, jobban megérteni partnered, barátaid, gyermeked, kollégáid és mások viselkedését, és arra a kapcsolatot építő módon reagálni - Szeretnéd hatékonyabban képviselni önmagad, jobban kezelni az érzelmi reakcióidat és indulataidat - Fejlődni szeretnél a kapcsolataid kiépítésében és fenntartásában Főbb témakörök: - Hogyan ismerjük fel és mutassuk ki hitelesen érzelmeinket?

- Mit üzennek az érzéseink? - Hogyan kezeljük, szabályozzuk érzelmeinket? A tréning hatására képes leszel: Erőszakmentes kommunikáció. Guttman Barbara: Zsiráfiskola. A kép az erőszakmentes kommunikáció négy elemének (megfigyelés, érzés, szükséglet, kérés) váltogatását szimbolizálja Az erőszakmentes kommunikáció vagy együttműködő kommunikáció[1] (EMK) Marshall Rosenberg amerikai pszichiáter–pszichológus által kifejlesztett módszer, amelynek célja, hogy az emberek nagyobb együttérzéssel és világosabban (kevesebb félreértéssel) tudjanak kommunikálni egymással. Az EMK-nak két fókusza van: az egyik az empátia, vagyis a másikra való együttérző odafigyelés, a másik az őszinte önkifejezés: oly módon, hogy az a másikat lehetőleg együttérző odafigyelésre indítsa. A EMK-nak négy fő alkotóeleme van: a megfigyelés, az érzés, a szükséglet és a kérés. Az EMK-zsargonban az erőszakmentes kommunikációt szokás zsiráfnyelvnek is nevezni, szembeállítva a hétköznapokban csaknem mindenki által használt sakálnyelvvel.

Az EMK ember- és világképe[szerkesztés] Sakál és zsiráf[szerkesztés] Sakálfülek és zsiráffülek[szerkesztés] 1. Ő: Pontosan! 2. 3. Vedd be a mérget, hisz szeretlek – avagy hányféleképpen teheti tönkre egy szülő a gyermeke életét | Használd fel. Egy szülő mindig jót akar a gyerekének. Pontosítok. Egy kicsit is ép elméjű szülő mindig jót akar a gyerekének.

De ez nem mindig sikerül. Még azok a szülők is hibáznak időnként, akik a nevelésükkel összességében építik, nem pedig rombolják gyermekük lelki egészségét, de rengeteg az olyan szülő is, akinek az egész nevelési módszere alapvetően hibás. A szülővé váláshoz nincs szükség jogosítványra. Pedig sokkal nagyobb felelősség elindítani egy életet, mint egy autót. Számos módja van annak, hogy egy szülő maradandó károkat okozzon egy kisgyerek lelki világában. Nézzük meg kicsit közelebbről a lassan ható mérgek beadagolásának leggyakoribb módszereit. Vannak, akik elcseszik az életüket. Aztán jön a gyerek, és jön vele az új lehetőség. A szomorú tény az, hogy szeretet ide vagy oda, az ilyen szülő-gyerek kapcsolatban a gyerek eszközzé válik. Ha a gyereke hagyja ezt. Ő nem próbálja meg kompenzálni az elcseszett életét, hanem társat keres a szarban való ücsörgéshez.

Stressz, megküzdés, versengés, konfliktusok | tehetseg.hu. Geniusz 34 net. Fókuszban a Nő. Dr. Michael Newton: Lelkünk útja I. - Létünk titkai. 19 Dr.Michael Newt. Dr. Michael Newton - Lelkünk útja. Könyvajánló - Lelkünk útja 1 - 2 - 3 - 4. Ez egy nagyon érdekes könyvsorozat, amelyben hipnózis segítségével különböző embereket visszavittek a születésük előtti időszakaikba, és ott kiderült, hogy a lélek nem csak egy életet él megnyilvánult lényként (mondjuk emberként), hanem számtalant. Mikor utána jártak a beszámolók hitelességének, kiderült, hogy a hipnózisban meglátott emberek, mind valós személyek voltak a múltban.

Megtalálták a sírjukat, a még élő hozzátartozóikat, azokat a helyeket, amelyekről meséltek. Az elbeszélések sok hasonlóságot mutatnak a halálközeli élményt átélt emberek beszámolóival. Aki tényleg kíváncsi az élet nagy Igazságaira, az olvassa el ezeket a könyveket, mert új és lélekemelő tapasztalatokkal lesz gazdagabb! Letöltés itt: Dr. Dr. Dr. Dr. Vagy itt: Dr. Dr. Dr. Dr. Te is világosítsd fel a többi embert! Google. Dr. Dolmanyos Katalin pszichiáter. Nonviolent Communication. Nonviolent Communication (abbreviated NVC, also called Compassionate Communication or Collaborative Communication[1][2]) is a communication process developed by Marshall Rosenberg beginning in the 1960s.[3] NVC often functions as a conflict resolution process. It focuses on three aspects of communication: self-empathy (defined as a deep and compassionate awareness of one's own inner experience), empathy (defined as listening to another with deep compassion), and honest self-expression (defined as expressing oneself authentically in a way that is likely to inspire compassion in others).

NVC is based on the idea that all human beings have the capacity for compassion and only resort to violence or behavior that harms others when they don't recognize more effective strategies for meeting needs.[4] Habits of thinking and speaking that lead to the use of violence (psychological and physical) are learned through culture. Applications[edit] History and development[edit] NVC Theory[edit] Amazon.co. Nonviolent Communication Part 1 Marshall Rosenberg.