background preloader

Cikkek

Facebook Twitter

"Akár munkatérről, akár tanulási térről van szó, a hatékonyságot növeli a mobilitás." Interjú Gyarmathy Évával a térbeli mobilitás fontosságáról.

"Akár munkatérről, akár tanulási térről van szó, a hatékonyságot növeli a mobilitás."

Hirdetés Gyarmathy Éva a BME Építőművészeti Doktori Iskola keretein belül 2018 szeptemberében tartott előadásán a térbeli mobilitás fontosságáról beszélt, ami az építész közösség számára is egy izgalmas és kihívásokkal teli terület. Ritter Dániel készített interjút a szakpszichológussal. Ritter Dániel: A BME Építőművészeti Doktori Iskolában tartott előadásán beszélt a térbeli mobilitás fontosságáról az iskolai terekben. Hogyan értelmezhetjük ezt? Gyarmathy Éva: Az ember fizikai, fiziológiai és mentális működése évmilliókig a mobilitásra épült. A testi-lelki egészségünk ezért a mozgástól függ.

A 21. század sok tekintetben ismét téri-vizuálissá vált, és az információk „levadászása” hatékonyabb, mint módszeres munkával való felhalmozása. Az említett előadáson elismerően nyilatkozott a Hejőkeresztúri Általános Iskolában végzett munkáról? Egy térben változhat a gyerekek vagy akár a bútorok helyzete is.

A digitális generáció növekvő beilleszkedési és teljesítményzavarának hátteréről. A 21. századi tanulás és tanítás a digitális generáció sajátosságainak figyelembe vételével hatalmas lehetőségeket nyithat meg, de ennek hiányában az iskola elveszítheti a diákokat.

A digitális generáció növekvő beilleszkedési és teljesítményzavarának hátteréről

A gyorsan változó világ a gyerekeket megváltoztatta, az iskolát viszont alig érintette meg, ami össze nem illést okoz. Ennek jele az egyre több teljesítmény- és beilleszkedési zavarról kiadott diagnózis. A digitális generáció környezetéről és kihívásairól az Osztályfőnök weblapon olvasott írást ajánljuk figyelmetekbe. Pszichológia magazin: Gyarmathy Éva: „We don’t need your education” Bár az oktatás soha nem volt egészséges a gyerekekre nézve, de legalább az adott korszaknak viszonylag megfelelő eljárásokat alkalmazott.

Pszichológia magazin: Gyarmathy Éva: „We don’t need your education”

A jelenlegi magyar oktatási rendszer azonban a jelen kor szellemével éppen ellentétes irányban halad. Az oktatási törvények és rendeletek a szakmaiságnak és egymásnak is ellentmondanak, a 21. századnak pedig végképp nem felelnek meg, és ezzel az oktatás egyre nagyobb feszültséget okoz az összes résztvevőnek. A folyamatos stressz pedig bizonyítottan szerepet játszik sok betegség kialakulásában.

Ilyenek például a szív- és érrendszeri megbetegedések, hasmenés, székrekedés, hányinger, fejfájás, fülzúgás, emésztési problémák, gyakori vizelési inger, hát- és ízületi fájdalom, allergiák, depresszió. Emellett a stressz miatti figyelmetlenség növeli a balestek kockázatát. Az egészségkárosító hatása mellett, még legalább három fő oka van, amiért a jelenlegi magyar oktatási rendszer nem megfelelő a gyerekek számára: 1.

Az emberi test és elme mozgásra készült. 2. Ezért nem isznak, cigizinek, drogoznak a fiatalok Izlandon - Dívány. Míg anno 17 százalékuk, ma csak 7 százalékuk használt kannabiszt.

Ezért nem isznak, cigizinek, drogoznak a fiatalok Izlandon - Dívány

Régebben 23 százalékuk dohányzott naponta, ma csak 3 százalék teszi ezt. Hogy csinálták? És miért nem csinálja minden ország utánuk? Az izlandiak elég radikális módon érték el a változást, ugyanakkor a módszerben semmi meglepő nincs, józan ésszel belátható, hogy miért sikeres. Nem a drogot, az élményt keressük Az egyik értelmi szerző, az amerikai Milkman pszichológus professzor a hetvenes években kezdett a drogok problematikájával foglalkozni – akkor, amikor széles körben elérhetővé és divatossá váltak a kábítószerek, többek között az LSD, a heroin. Milkman akkori kutatásai szerint az ember stresszkezelési stratégiájától függött, hogy heroint vagy LSD-t választ-e: a heroinhasználók érzéketlenné szerették volna tenni magukat a stresszel szemben, míg az LSD-használók konfrontálódni vele. Érjük el a nyugalmat vagy az eksztázist szerek nélkül Országos program sok támadásponttal Ott működött, de máshol is lehetséges? Generációk barátsága, avagy hogyan tanuljunk egymástól a digitális korban.

A 16 éves Zoárd szabadidejében gyakran nézi kedvenc gamereit a videómegosztó csatornákon.

Generációk barátsága, avagy hogyan tanuljunk egymástól a digitális korban

Az őszi szünetben is, amikor meglátogatta nagymamáját, leült este a laptopja mellé. Nagyija egy frissen sütött mákos rétessel megpakolt tányérral odament hozzá, hogy megkérdezze, mit csinál. Az érkező válasz kínaiul csengett számára: „Nézem a Pingvinharcost, ahogy streamel a Twitchen.” Ez a példa is jól mutatja, hogy a különböző generációk egyre több területen, így a tartalomfogyasztási szokásaikban is élesen különböznek egymástól. Ugyanis míg a kilencvenes években a Dallast mindenki nézte és meg is vitatta, addig a mai Z-generáció tagjai (a 9 és 23 év közöttiek) már egészen más tartalmat fogyasztanak, mint a szüleik, nagyszüleik. Amikor a nagyi YouTube-ról főz. Ma nem létező szakmákra és piacképtelen végzettségekre képzünk. A 4K vagyis a kreativitás, a kooperáció, a kritikai gondolkodás és a kommunikáció lesznek a kulcskészségek, amelyekben a fiataloknak, - de nem csak nekik -, kellene fejlődniük, hogy a munkaerőpiac és a globális gazdaság kihívásainak megfeleljenek.

Ma nem létező szakmákra és piacképtelen végzettségekre képzünk

Hogy ehhez az oktatásnak hogyan kellene alkalmazkodnia, arról beszélgetett Schubauer Krisztina, a Hiventures marketing és kommunikációs igazgatója, Scharle Ágota, a Budapest Intézet munkaerő-piaci szakértője, Törley Kata, a Kölcsey Gimnázium francia tanára, Ulicsák Eszter, diák, aki részt vett a Vedd a kezedbe a jövőd programban és Martin Dale András, a Siemens vezérigazgatója. A beszélgetésben elhangzott, hogy ehhez a teljes iskolarendszert nagyjából le kellene bontani, és újra kellene építeni, mert a jelenlegi autoriter rendszer nem alkalmas a készségek fejlesztésére.

A hierarchiát lebontva, demokratikus autonómiára épülő rendszerre lenne ehhez szükség. Önismeretre és a munkaerőpiac ismeretére egyaránt szükség van.