DATTL: Module 1 Module 1: A Turkish Treasure: HazelnutTürkiye'nin Hazinesi: Fındık Module Developer: Esra Alagöz Educative Projects: 1. Writing a process essay about how to make a hazelnut dish Main Videos Film 1: Interview with Ali Çolak (10'50'') Small Large Additional media materials PPT 1: Hazelnut Cookies Video 1: Transitional verbs and Phrases Small Large Ókori és keleti nyelvek és írások Ókori és keleti nyelvek és írások (oktatási segédanyag) Főszerkesztő: Zólyomi Gábor Szerkesztők: Adamik Béla (itáliai nyelvek) Bányai Viktória (héber és arámi) Bartos Huba (kínai) Berta Árpád (török nyelvek) Bíró Tamás (héber és arámi) Birtalan Ágnes (mongol nyelvek) Dezső Csaba (szanszkrit) Irsay-Nagy Balázs (egyiptomi és kopt, elámi, etióp, hurri, meroitikus, óberber, urartui) Ittzés Máté (görög) Jeremiás Éva (iráni nyelvek) Kalla Gábor (írástörténet) Kövér András (szír) Négyesi Mária (hindí) Osváth Gábor (koreai) Ormos István (arab) Tóth Erzsébet (tibeti) Yamaji Masanori (japán) Zólyomi Gábor (sumer és akkád) Lektorálta: Déri Balázs
Kié is ez a blog.. | Törökország - egy másik világ magyar szemmel... Miért éppen Törökország? Megvallva az őszinteséget, ha valaha valaki azt mondja nekem, hogy 2010. év végén külföldre – és nem is akárhová, de Törökországba – költözöm, azt hiszem kinevetem és azon nyomban faképnél hagyom. Soha nem terveztem, hogy egyszer majd külföldön élek, a nyelvek szeretetén kívül nem dédelgettem ilyen jellegű titkos álmokat. Valamiért mégis ez volt a sorsom. Ha visszatekintek eddigi életemre, az akkor még értelmetlen történések és az örökös belső nyugtalanság most értelmet nyernek, és rájövök, ez az út volt kijelölve számomra. Sok más itt élő magyarhoz hasonlóan párkapcsolat útján kerültem ide, férjhez mentem és úgy alakult, hogy ízig-vérig török férjemmel ebben az országban alakítgatjuk az életünket. Emlékszem az első törökországi látogatásomra, azt sem tudtam, hogy hová kapjam a fejem, annyi új illat, íz és impulzus ért a földet érésem első pillanatától kezdve. Jó böngészést kívánok! K. Tetszett a bejegyzés? Tetszik Betöltés...
Temetőlátogatás November másodika, halottak napja. Ilyenkor az egész falu felkerekedik, kivonul a temetőbe, rendbe teszi a sírokat, mécsest gyújt, társadalmi életet él, és számba veszi, melyik sír nincs rendbe téve és melyiken nem ég mécses. Hogy ez már hetven éve is így volt, azt az alábbi fénykép bizonyítja. Ez a kép egyik szereplőjétől került hozzám, hogy tegyem közzé halottak napjára a helyi civil egyesület honlapján, amelyet társadalmi munkában szerkesztek. Halottak napjára magam is hasonló időutazást terveztem. Kicsit aggódtunk is, vajon megtaláljuk-e a sírt, de fölösleges volt. Egy percre félrerakjuk előle a virágokat, hogy kibetűzhessük a sírkő feliratát. ITT NYUGSZIK MOLLA SZADIK ázsiai török szerzetes sz. 1836 megh. 1892. május 22. Az elmúlt száz évben csupán egy-két cikk emlékezett meg a sírról, azok is inkább csak helyi lapokban. Ne tévesszen meg senkit ez a a szegény dervis-külső mint annak idején a bokharai emírt. „Vámbéry tatárja külön szenzáció volt”, írja Kovács Sándor Iván.
Molla Szádik Molla Szádik sírja a velencei temetőben Molla Szádik (más néven Csagatai Izsák vagy Molla Iszhák) tatár-üzbég származású muszlim vallástanító, a Magyar Tudományos Akadémia egykori altisztje. Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] Molla Szádik és sírja Török történész a magyarokról – Attila unokái vagyunk | Kurultáj - (Private Browsing) Oldalunkon közzéteszünk egy régebben megjelent riportot Hayrullah Yigitbasi török történésszel. Az egyetemi oktató – történész Magyarországon is kutatja a török – magyar kapcsolatokat. Gondolatait érdemes elolvasni a közös ősi nyelvről és Attila unokáiról. A kutató álláspontja mélyen elgondolkodtató, és érdemes figyelmébe ajánlani azoknak a magyar bölcsészeknek, akik még mindig a régi becsontosodott szellemű kutatási irányokat erőltetik. Történész, egyetemi oktató, a magyar–török kapcsolatok szenvedélyes kutatója. Rodostóban magyar napot szervez, s részt vett a macarköyi kapuállításon is, mert meg van győződve a népi emlékezet hitelességéről. – Hogyan került kapcsolatba hazánkkal? Hayrullah Yigitbasi – Kilencvenhétben utaztam először Magyarországra, azóta egyre szorosabb a kötődésem mind az országhoz, mind a magyarsághoz. – Kitűnően beszél magyarul… – Nagyon féltem a magyar nyelvtől. – Magyarországon jó hagyományaink szerint nagy háborút vívnak nyelvünk finnugor és török eredetének hívei.