Titokzatos sellőt vizsgálnak Angliában 2012. február 16., csütörtök, 09:22 • Utolsó frissítés: 2012. február 17., péntek, 08:34 Szerző: MTI A Buxtoni Múzeum és Művészeti Galéria tulajdonában lévő "sellő" eredetét kutatják a Lincolni Egyetem tudósai, akik röntgen- és DNS-vizsgálatok segítségével próbálnak fényt deríteni a furcsa teremtmény titkára. Anita Hollishead, a Lincolni Egyetem konzerválási és restaurátor szakának mesterkurzusának hallgatója akkor figyelt fel a "sellőre", amikor a Buxtoni Múzeumban dolgozott - olvasható a BBC News hírei között. "Úgy véljük, hogy a 19. század közepéről származhat, nagy valószínűséggel Japánból, vagy más térségbeli országból érkezhetett. A Lincolni Egyetem kutatói röntgenvizsgálatnak vetették alá az "emberi" felsőtesttel és halfarokkal rendelkező "leányt", amelyről kiderült, felsőteste fából és drótból készült vázra épült. A "hableánynak" 1982-ig párja is volt, a "férfisellő" jelenleg a londoni orvostörténeti intézet gyűjteményét gazdagítja.
Kígyózó mozgású ismeretlen testet filmeztek egy izlandi folyóban Már közel négymillióan látták azt a videót, amelyen egy hosszúkás test kígyózik egy jeges folyóban Kelet-Izlandon. A Youtube-on már "izlandi féregszörnynek" nevezett tárgyat Hjörtur E. Kjerúlf a konyhaablakából vette észre kávézás közben. Miután megitta a kávét, a tárgy még mindig ott kígyózott, a férfi ekkor vette elő kameráját, hogy lefilmezze. A videót bevitte az izlandi nemzeti tévécsatornához (RÚV), akik leadták a felvételt, és a képsorok innen kerültek fel a videómegosztókra, és foglalkozott vele a Discovery News is. A találgatások azonnal megindultak, hogy vajon mi látható a felvételen. A felvételen úgy tűnik, mintha a test a néző felé úszna.
Legendavadász A szarka ötven árnyalata - Kutyatár A Műcsarnokban állítólag őriznek a raktárban egy Kendert szívó öreg paraszt című festményt. Rögtön a Viharban szelfiző juhász mellett. A civilizáció szégyene és egyben a pusztulás biztos jele, hogy kutyát nem lehet bevinni a múzeumba, kutyát ábrázoló képet viszont igen. A semmi győzelme ez a valami felett, amikor a leképezés fontosabb, mint a valóság. Ideje lenne kipusztulni. Vagy én veszem észre a macskát először, vagy ő. Nem vagyunk egyformák. Szelektív vadászkutyánk van, azaz különbséget tud tenni saját nyúl és idegen nyúl között, de ez inkább a helyhez köthető, mert a saját nyúl a mezőn ugyanúgy kiváltja az üldözést. Tegnap este azonban gombára vadászott, és a gomba rezignáltan egy helyben maradt, amikor közelített, majd arra sem reagált, hogy beleharapott. Az új sláger azonban a nyest. A minimum egyébként az lenne, hogy válaszként a kutyákat érő diszkriminációra, az erdőbe nem mehetnének be muzeológusok és festők, ez az ideális társadalom azonban még messze van.
Kutyatár - minden, ami kutya Nagyon sötét Vannak kis pillanatok és nagy pillanatok. A nagy pillanatok a nagy embereknek jelentenek valamit, a nagy emberek viszont rendkívül kicsinyesek, lelki nullák és potenciális tömeggyilkosok. Kis sötét emberek néznek a tévéd mögül, és akkor ki kell menned a kertbe, mert ott nem, mert ott nincs hideg, mert ott leülsz a kidobott gumiabroncsra, mivel már évek óta rászoktál, hogy nem dohányzol a lakásban, és ott, alig néhány méterre a sötétségtől végre valódi sötétség vár. Olyan, mint egy kiterített angyal, Bojtos mellém ül, enyhén undorodva néz a cigimre, de boldog, mert együtt ülünk. Van egy határvonal a konyha ablakából kitörő fény és az erdő hibátlan sötétsége között. A megfejthetetlen fajtájú eb minden pillanatát élvezi a semmittevésnek, de persze legjobban a közös semmittevést: Mariann a függőágyban, én a gumiabroncson, ő pedig fel s alá közöttünk – a vaddisznók odakint. Annyira kevés kell a boldogsághoz, leginkább csönd és sötét. A család az isten, a politika a gonosz. Még több Bojtos: itt.
Zongorázó nyulak A kutyám zongorázó nyulakkal álmodik. Tudom. Nyulak zongoráznak a réten, nyár vége lehet, a kaszálnivaló derékmagasságban, de szerencsére leng annyi szél, hogy a nyulak látszanak. A zongorák nem. Nem konkrét ütemben, de mégis valami nyúlon túli ritmusban leharapnak egy-egy kalászt a fűszálak végéről, de közbe nem esnek ki a darabból. Pontosítok. Ez a kép (és hang) fogad, amikor Bojtos kutya álmába lépek, de tulajdonképpen nem is vagyok ott, csak valahol a kereten kívül. Mivel voltunk már hasonló helyzetben, némileg meghökkenek, mert a nyulak nem menekülnek szerte-szét, csak zongoráznak tovább, Bojtos pedig szisztematikusan az összest képen nyalja. A törpenyúl egy csodálatos gömb, de a kutya sokkal komolyabb operációs rendszert kapott, egy nyúl például sohasem álmodna zongorázó kutyákról. Erik Satie az egyetlen zeneszerző, akinek zenéje hónapokon át szólhat, sem a zenész, sem a hallgató nem fogja megunni. Ha ez a halál, hát legyen ez a halál. Címkék: Bojtos
Ül és mérlegel! Ez a kedvenc parancsom, de nem vagyok benne biztos, hogy Bojtos tökéletesen érti. A mérlegelés még talán működik, de leülni nem hajlandó, inkább felmászik a babzsákra, és onnan nézi, hogy dolgozom. A mi világuralmunkban nem azért ismeretlen a kegyelem kifejezés, mert könyörtelenek vagyunk, hanem, mert sejtszinten zseniálisak! Katicabogarak és levéltetvek. Politikai beszédeket írok egy kedvelt politikusnak, jól fizet, csak unalmas meló. Egyébként is elakadtam a katicabogaraknál, inkább lemegyünk sétálni a kutyajátszótérre. November van (volt), éppen ónos eső cseperész, és a murvával felszórt futtató elég szomorú képet fest, de nem akarom, hogy Bojtosra is átragadjon ez a végtelen lehangoltság, így aztán lelkesen és erősen megjátszott vidámsággal hatolok be a területre. Úgy néz rám, mint egy komplett idiótára, a szokásosnál is kisebbre húzza össze magát és egyáltalán nem hajlandó futkározni. Kiemelem a pocsolyából, és elindulunk hazafelé. A mi világuralmunk csöndes és békés. Címkék: Bojtos