Inspection Guides > Nutritional Labeling and Education Act (NLEA) Requirements (8/94 - 2/95) August 1994 (Editorial Changes - February 1995) The Division of Field Investigations Office of Regional Operations Office of Regulatory Affairs U.S.
Food & Drug Administration Note: This document is reference material for investigators and other FDA personnel. The document does not bind FDA, and does not confer any rights, privileges, benefits, or immunities for or on any person(s). Quick Reference The Following information is provided as assistance for reviewing food labels for compliance with new requirements for nutrition labeling and nutrient claims. 340300702.pdf. Law Journal Library - HeinOnline.org. Food allergen labeling in the USA and Europe : Current Opinion in Allergy and Clinical Immunology. Purpose of review: The ingredient statement on the label of packaged foods is an important source of information for food-allergic consumers.
Economics of Food Labeling: Introduction - aer793a.pdf. Reading before buying - exploring consumer attitudes toward informative function of packaging - Corvinus Kutatások. Dörnyei, Krisztina and Gyulavári, Tamás (2012) In: 11th International Marketing Trends Conference, 19-21 January 2012, Venice, Italy.
Oftentimes, packaging is the first and only marketing tool consumers encounter before a purchase, therefore it is considered to be the most important communication and informative tool (Behaegel, 1991; Peters, 1994). HITELES TERMÉKEK – TUDATOS FOGYASZTÓK A FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK TÁPLÁLKOZÁSBIOLÓGIAI ÁTTEKINTÉSE. Az élelmiszercímkék fogyasztói információkeresése és a tudatos étkezés közötti kapcsolat - BCE Szakdolgozatok. Transz-zsírsavak - A Táplálkozási Akadémia hírlevele. A Táplálkozási Akadémia című hírlevél célja az, hogy hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási eredményekről.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének decemberi hírlevelében a transz-zsírsavakról tudhatunk meg többet. A zsírokról általában A zsírok, vagy más néven lipidek az állati és növényi szövetekben egyaránt megtalálhatóak. Közös tulajdonságuk, hogy vízben nem, csak szerves oldószerekben oldódnak. Ezt a tulajdonságukat figyelhetjük meg, amikor például tésztafőzés közben a vízhez adott olaj a víz tetején marad, nem keveredik vele. Mi van az élelmiszercímkén? E-számok, adalékanyagok, tápérték... Mennyiség, származási ország, tápérték, adalékanyagok, E-számok, génmódosított termék - folytathatnánk a sort.
Milyen információkkal kell ellátni az élelmiszerek címkéjét? Pontatlanok lehetnek a kalóriaértékek az élelmiszerek címkéin. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az ételek elkészítésének és akár elfogyasztásának módja is befolyásolja, hogy végül mennyi kalóriát vesz magához az ember.
Néhány élelmiszer esetében – azok szerkezete miatt – a kalóriák bizonyos része az emésztés során is hozzáférhetetlen marad a szervezet számára. A bevitt kalóriamennyiség bizonyos hányada magára az emésztésre megy el, míg egy részét a bélbaktériumok „lopják el”. A jelenleg használt kalóriaszámítási módszer azonban mindezeket nem veszi figyelembe. A szakértők mindig is tisztában voltak azzal, hogy az élelmiszercímkéken szereplő kalóriaértékek csupán becsült adatok, ezért többször szorgalmazták már a rendszer átdolgozását, hogy a vásárlók pontosabb képet kapjanak az elfogyasztott ételek valós energiatartalmáról – adta hírül a LiveScience című amerikai tudományos portál. Elfogadták a méz címkézésének szigorítását az EP-ben. Piros lámpás élelmiszerek. Az élelmiszerek csomagolásán a jövőben fel kell tüntetni a tápanyag-összetételre és a napi ajánlott bevitelre vonatkozó adatokat – döntött Strasbourgban első olvasatban az Európai Parlament (EP).
Szintén döntés született arról, hogy az összetevőket 100 grammra, illetve 100 milliliterre vonatkoztatva kell megadniuk a cégeknek, ahelyett hogy adagokra bontva közölnék az információkat. Ez azért fontos, mert így rögzített a viszonyítási mennyiség, míg ha ez nem történik meg, a gyártók hajlamosak irreálisan kis „adagokat” alkalmazni, hogy vonzóbb értékeket mutathassanak. Ám ez a döntés is Janus-arcú: a szakma által már régóta szorgalmazott szabályok a hozzáértőknek érthetőbbé, a laikusoknak még áttekinthetetlenebbé teszik a feliratokat. Egészségesebbek a címkeolvasók. Kutatók elemezték az amerikai Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Felmérés 2005-2006-os adatait, és arra a következtetésre jutottak, hogy egészségesebben táplálkoznak azok az emberek, akik elolvassák a címkén, mit tartalmaznak az élelmiszerek.
A válaszadók 61,6 százaléka mondta azt, hogy el szokta olvasni a tápanyagtáblázatot, 51,6 százalék általában megnézi az összetevők listáját, és 47,2 százalék olvassa el a javasolt adagmennyiséget. Mi mindennek kell majd szerepelnie az élelmiszerek csomagolásán? Az új szabályok szerint valamennyi élelmiszer csomagolásán meg kell jeleníteni az energia-, a só-, cukor-, fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalomra, valamint a telített zsírsav tartalomra vonatkozó adatokat.
Kötelező lesz feltüntetni a származási országot a sertés-, marha-, bárány- és kecskehús, valamint a baromfi esetében is. A tápanyagtartalomról tájékoztató adatokat nem a csomagolás fő oldalán kell elhelyezni, a szeszesitalokon pedig egyáltalán nem kell feltüntetni az adatokat - írta a Reuters bizottsági forrásokra hivatkozva. A reform az unióban egyre nagyobb problémát okozó túlsúlyosság elleni küzdelem része. Célja, hogy a vásárlók minél inkább megalapozott döntést hozhassanak. Jönnek a fogyasztóbarát címkék. Könnyebb fogyasztói döntések A legfőbb eredmény, hogy a jövőben az előrecsomagolt élelmiszereken kötelező lesz feltüntetni a tápanyag-összetételi információkat, vagyis az energiaértéket és a zsír, a telített zsírsavak, a szénhidrátok, a protein, a cukrok és a só mennyiségét, minden esetben 100 grammra vagy 100 milliliterre vetítve.
A gyártó ezek mellett más mennyiségre vonatkozó adatokat is feltüntethet. Fontos eredmény az is, hogy a címkéken feltüntetett adatok olvashatóak legyenek. Az új szabályok szerint 1,2 mm a minimális betűméret minden kötelező információra, kivéve, ha a csomagolás legnagyobb felülete kevesebb, mint 80 cm², ekkor ugyanis a betűméretnek legalább 0,9 milliméteresnek kell lennie. Megszavazta az EP az egyértelműbb élelmiszer-címkézési szabályozást. A javaslatról a magyar uniós elnökség alatt, a múlt hónapban jött létre megállapodás az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács és az EP között.
A strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel elfogadott szabályozás szerint a hatályba lépés után gondoskodni kell arról is, hogy az élelmiszerek csomagolása, megjelenése ne adhasson okot a félreértésre. A csomagolás elején a márkanév mellett például egyértelműen fel kell tüntetni, ha valamilyen összetevőt mással helyettesítenek. Az allergén összetevők listáját a jövőben a csomagolatlan élelmiszerek, például a menzákon vagy éttermekben értékesített élelmiszerek esetén is kötelező lesz feltüntetni. Kötelező lesz továbbá feltüntetni a sertés-, bárány-, kecskehús és a szárnyasok eredetét is.
Tudja ön, hogy mit eszik? Szénhidrát, zsír, fehérje, só – gyakran emlegetett fogalmak, főleg azok számára, akik tudatosan foglalkoznak azzal, milyen ételeket fogyasztanak. Az Európai Unió nemrégiben meghozott döntése is azt szolgálná, hogy a vásárlók egyértelmű információkat kapjanak arról, miből mennyit tartalmaz az az élelmiszer, amelyet megvásárolnak. Jobban bízunk a címkékben mint az európai átlag. Hazánkban legtöbben a kalória-, zsír- és vitamintartalomra vonatkozó adatokban bízik mindig; sorrendben a megkérdezettek 41, 37 és 35 százaléka. Ugyanakkor 28 európai ország átlagában kisebb azok aránya, akik minden esetben hitelesnek tekintik ezeket a számokat.
Kalóriánál kontinensünk átlaga 35, zsírnál 25, vitaminnál 26 százalék. További sorrend a magyar fogyasztóknál: Mindig bízik a frissességre vonatkozó információban 34, míg a termék bio voltában, illetve mesterséges adalékanyagoktól való mentességében 30-30 százalék. Mi szerepelhet az élelmiszerek csomagolásán? Az új adatbázis megszületése fontos mérföldkő az élelmiszerek jelölésében. A lista megkönnyíti a vásárlók és a vállalkozások tevékenységét, hiszen egyértelművé teszi, hogy mely állítások tüntethetők fel a termékek csomagolásán és melyek nem.
Az engedélyezett meghatározások között helyet kapott például a kalciumra vonatkozó megállapítás, amely szerint „A kálcium szükséges a normál csontozat fenntartásához”, vagy a jódra vonatkozóan: „A jód hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez". Az egészségre vonatkozó kijelentések nemcsak a reklám eszközei, fogyasztói elvárás, hogy a megvásárolt élelmiszeren tudományosan alátámasztott, valós információk szerepeljenek. A gyártóknak fél éven belül felül kell vizsgálniuk az élelmiszereken korábban feltüntetett állításaikat, és közülük azokat, amelyek nem szerepelnek az Európai Bizottság listáján, 2012. december közepétől tilos lesz használni. A kormány elfogadta a magyartermék-rendeletet. A fogyasztók egyre gyakrabban keresik a boltokban a magyar termékeket, nő a magyar élelmiszerek iránti igény, ugyanakkor a vásárlók nehezen igazodnak el a különféle címkék és jelölések között.
Ezért a szaktárca elkészítette „az egyes önkéntes megkülönböztető jelölések élelmiszereken történő használatáról szóló” rendeletet, amely szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel a jövőben az élelmiszerek csomagolásán a "magyar termék", a "hazai termék" és a "hazai feldolgozású termék" megjelölés. Mikor tüntethető fel a "magyar termék" jelző? A röviden csak magyartermék-rendeletként emlegetett jogszabály három kategóriába sorolja a magyar eredetű élelmiszereket. A magyar termék minősítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Népszavazás a génpiszkált élelmiszerek jelöléséről. Miközben a nyáron több mint egymillió aláírás gyűlt össze a népszavazási kezdeményezés támogatására, a géntech óriáscégek, valamint vezető élelmiszeripari vállalatok nem szeretnék, ha a fogyasztók megtudhatnák, mit esznek.
Európában és a világ számos országában (összesen 61 országban) kötelező jelölni, ha egy élelmiszer genetikailag módosított összetevőket tartalmaz. Az Egyesült Államokban viszont nem ez a helyzet. Ott a Monsanto és társai elérték, hogy a lakosság ne tudjon arról, hogy génpiszkált élelmiszereket fogyaszt-e vagy sem. De a helyzet most megváltozhat – legalábbis Kaliforniában. A nyár elején ugyanis több mint egymillió aláírás gyűlt össze arra a népszavazási kezdeményezésre, hogy Kalifornia államban legyen kötelező megjelölni a genetikailag módosított élelmiszereket. Biotermékek: magyar javaslatokat is vár az EU. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének honlapján kifejtették, az Európai Unióban szigorú szabályok vonatkoznak a bioélelmiszerekre, hogy a fogyasztók bizalommal vásárolhassák meg ezeket a termékeket. A szabályozás célja, hogy segítse az európai biogazdaságok térnyerését.
Jelenleg az unióban vásárolt élelmiszerek két százalékának van ökológiai tanúsítványa, és 200 ezer gazdaság – az összes termelőüzem 2 százaléka – folytat biogazdálkodást. A bizottság ezért most azt tanulmányozza, miként lehetne javítani a biogazdálkodásra vonatkozó uniós előírásokat, és hogyan lehetne még jobban fellendíteni a biotermékek iránti keresletet. Ilyen címke teheti könnyebbé az ételválasztást. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszer-ellenőrzési hatóság (FDA) kutatóinak 9500 amerikai felnőtt bevonásával készítettek tanulmányt. A résztvevőknek különböző élelmiszercímkéket kellett szemügyre venniük, amelyek a termék egészére, egyetlen adagjára vagy mindkettőre vonatkozóan tűntették fel a kalória- és tápanyagtartalmat. Az önkénteseknek meg kellett mondaniuk, hogy mennyire tartják egészségesnek a termékeket, például mekkorára becsülik egyetlen adag zsírtartalmát.
EgyEm, vagy nE EgyEm? Az E számokról... Super User. Questioning and evolving the eco-label. Mennyire „aromás” egy élelmiszer? Csak olvassa el az élelmiszercímkét… Az örökéletű Coca-Colás üveg - Csomagolás Blog. Tápanyagcímkézés- hogyan, hová és miért. Élelmiszerjelölés és a táplálkozási, valamint egészségi állítások. Mostanában egyre több élelmiszercímke tartalmaz táplálkozással és egészséggel kapcsolatos információkat, azért hogy hasznos ismeretet adjon az általunk vásárolt élelmiszerről. Ez segíthet megérteni, miként járulnak hozzá a különféle élelmiszerek egészségünkhöz és jóllétünkhöz, továbbá segíthet egy kiegyensúlyozottabb étkezés kiválasztásában. Táplálkozási információk az élelmiszercímkéken – olvassuk és értjük. Az Irányadó Napi Beviteli Érték (magyarul: INBÉ, angolul: GDA) megértése.
Progresszív Magazin. Legyen egyértelmű a származásjelölés! A beszédes Coca-Cola cimke igazi jelentései. Élelmiszerek címkézése. Árak, címkézés - EUvonal. Kötelező jelölések - címkézési szabályok. 10 Food Label Lies. Food Label Literacy. A Healthier You - Tips for Using the Food Label. Infographic of the Day: Food Labels That Might Make Us Eat Healthier. Berkeley.news21. Hey, Designers: Our Food Labels Are Keeping Us Fat. Wanna Revamp Them? Traffic lights. Colour your food! Traffic Lights. Color your food. (Barry wants to lose weight) Élelmiszerek címkézése - Jelzőlámpákat a csomagolásra! - Magyar Nemzeti Szívalapítvány. Termékcímkézés. Megtévesztő jelölések az élelmiszercímkéken. E-számok. E-számok. E sz mok bemutat sa s vesz lyess g k. Food labelling - Live Well. Food Labels. Food Labeling and What You Should Know. FLABEL Research / Label preferences. Introducing FLABEL.