Új Pedagógiai Szemle2004 február - EPA - www.epa.hu. Rohály János Johannes Amos Comenius „barokk világképe” A hazai neveléstörténeti elemezésekben meglehetősen ritka a nagy pedagógiai gondolkodók világképének olyan szempontú elemzése, mely a korszak uralkodó világképe felől közelíti meg a gondolkodók nevelésről, emberről, a nevelés és az ember viszonyáról alkotott nézeteinek szellemi gyökereit.
A tanulmány Comenius életművét, a nevelésről, a gyermeki lélekről vallott felfogását a 17. századi barokk világképének sajátosságaiból értelmezi. Kert az iskolában – iskola a kertben. A megújuló „Iskolakert program” célja, hogy a túlzottan urbanizálódott, természettől elidegenedett állapotból visszavezesse az ifjúságot a természetes környezet megismeréséhez, miközben a gyerekek kézzelfogható, gyakorlati tapasztalatot is nyerhetnek a munkáról, értékek előállításáról, gondozásáról és védelméről ... – hívja fel a figyelmet Dr.
Bálint György (Bálint Gazda), a neves médiakertész, aki egyben a program fővédnöke is. Az iskolakert egy olyan öko-szemléletű oktatási és nevelési teret jelent, ahol azoknak a tanulóknak, akik a környezettől szinte teljes elszigeteltségben töltik idejük jelentős részét, biztosítani lehet gyakorlati foglalkozásokat. „A megújuló Iskolakert Program első állomása a budapesti Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola területén – a Nádland Kft.
Dr. Bálint Gazda és Lukács József, a Nádland Kft. ügyvezető igazgatója Az iskolakert a tanítás, a szemléltetés kiváló eszköze Az esemény fővédnöke, dr. Gyümölcsös kalandok – Élmények és tanulás a kertben. A Derecskei Gyümölcsös „Iskola-gyümölcs-suli-viadalt„ rendezett, ahol a 4. évfolyamos tanulók második helyezést értek el.
Iskolai tankert és kiskertész avatás Bálint gazdával - Palánták csúcstalálkozója - Kiss Tünde. Kispest.hu - Intézményi tankert kialakítása - 2015. Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata pályázatot hirdet tankert létrehozásának támogatására Kispest oktatási és nevelési intézményeinek kertjében.
A pályázat célja:- intézményi tankert létrehozásának támogatása Kispest oktatási és nevelési intézményeinek kertjében,- a városi gyerekek megismertetése a magyar kertkultúra hagyományain belül a hazai bogyós gyümölcsfajtákkal, gondozásukkal, - ezáltal ösztönzésük szűkebb és tágabb környezetük ápolására, védelmére, fejlesztésére. A pályázat kiírója:Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának Környezetvédelmi Bizottsága Kategóriák:1. kerületi iskolák,2. kerületi óvodák, egyéb oktatási és nevelési intézmények. A tankert kialakításához csak a hazai körülmények között termeszthető, ehető termésű, bogyós gyümölcstermő növények telepítésével lehet pályázni (pld. ribiszke, som, eper, egres, málna, szeder, naspolya, mogyoró stb.).
Neveléstörténet folyóirat. Kovátsné Németh Mária: Iskolakertek a dualizmus hazai pedagógiai gyakorlatában A kert, a növények nevelése, ápolása évszázadokon keresztül szimbóluma volt a nevelésnek, a felelősséggel végzett tevékenységnek.
A községi faiskolák, melyek többnyire az iskolák épülete mellett működtek, a helyi viszonyokhoz jól alkalmazkodó kertészeti növények termesztésének meghonosításával jelentős szerepet töltöttek be a kertkultúra fejlesztésében. Ezeket a faiskolákat szívesen bízták a tanítókra, akik képzettségükből fakadóan értettek azok műveléséhez, s egyúttal ott végezték a tanulók gyakorlati kertészeti ismereteinek fejlesztését. Az Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez fűződő 1868. évi népoktatásról szóló 38. sz. törvény a tankötelezettség bevezetésével együtt kötelezővé tette a gyakorló kertek létrehozását. A törvény értelmében az iskolakertek funkciója: a mindennapi éltre való felkészítés; a praktikus, gyakorlati tapasztalati úton szerzett ismeretelsajátítás megvalósítása.
Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola hivatalos honlapja. Iskolakultura_2011_06-07_134-140.pdf.
Bálint György kertről, növényekről. 2010.09.27 Bálintgazda.hu Hol születnek ezek a kis, zöld golyócskák, mama?
A konzervdobozban? – kérdezte a négy éves Krisztina, miközben szorgalmasan kanalazta a vasárnapi ebéd zöldborsó levesét. És a kérdés nem volt indokolatlan, mert a kisleány nem látott borsónövényt se a budai villakertekben, se a Nyíregyházán lakó nagymama felé autózva az út melletti táblákon. Lehet, hogy a papája se tudta volna megmondani neki, ha éppen egy borsóval bevetett tábla mellett haladtak el! Külföldön járva és gyerekekkel beszélgetve gyakran voltam kénytelen megállapítani, hogy sokkal jobban ismerik a növényeket, az állatokat, a hegyeket, a patakokat – és általában a természetet – mint (tisztelet a kivételnek!) Ezért örülök mindig, ha arról hallok, hogy virágzik, gazdagodik a tarnabodi Tanoda mellett létesített iskolakert és remélem, hogy országszerte ismét lesznek ilyen "élő taneszközök".
The History of School Gardens: Part 2 - Rose Hayden-Smith. The History of School Gardens: Part 1 - Rose Hayden-Smith. Over the next several days, I’ll provide a brief sketch of the history of school gardens in the United States.
The history of school gardens is rich, so I’m breaking it down into several pieces. I’ll also be providing some interplay with contemporary efforts involving school gardens, including today’s Food Corps program. (Note to reader: my book, “Sowing the Seeds of Victory: American Gardening Programs of World War I” provides a more definitive history of school gardens. Reading this – and subsequent – posts is the equivalent of nibbling a tiny piece of crust, rather than eating a piece of pie. A Brief History of School Gardens. In 1909, Ventura, California schoolteacher Zilda M.
Rogers wrote to the Agricultural Experiment Station at the University of California, Berkeley, then the flagship agricultural campus for California’s land grant institution, and a primary proponent and provider of garden education resources for schoolteachers. Rogers wrote in some detail about how her school garden work had progressed, what the successes and failures were, how the children were responding to the opportunity to garden, how her relationship with the children had changed as a result of the garden work and what she saw as potential for the future. History of School Gardens. History of School Gardens School gardens were developed towards to the end of the 19th century in this country to: Foster better nutritional habits; Teach responsibility, cooperation and character building; To allow urban children to connect with nature.
