background preloader

Módszertan

Facebook Twitter

Projektpedagógia, szabadban tanulás, terepi gyakorlat, mi az iskolakert?, élmény- és tapasztalati tanulás

Projektpedagogia hatranyos. 06_kotet_net.pdf. Projektpedagógia | A tanítás mestersége. Mi a projekt? A projekt szót a pedagógiában szűkebb értelemben használjuk, mint a hétköznapi nyelvben. Azokat a tanulásszervezési formákat értjük rajta, amelyek során a tanulók (1) közösen, együttműködve, (2) belső indíttatásból, (3) jellemzően valamilyen gyakorlati természetű, a mindennapi élethez kapcsolódó problémára fókuszálva (4) egy közös produktum, termék létrehozása érdekében dolgoznak.

A projektmódszer az Egyesült Államokban született a huszadik század elején a tradicionális iskola kritikájaként. A hagyományos iskolában az ismeretek alkalmazása elválik maguktól az ismeretektől, nem világos, hogy az egyes tantárgyak révén megtanult tudás voltaképpen mire is használható. Ez azonban nem is lehet másként, hiszen a tantervek nem az életből, hanem a tudományok rendszeréből indulnak ki, dekontextualizálják a tudást, azaz elszakítják azoktól a problémáktól, amelyek megoldására hivatott, és egy diszciplináris logikába helyezik bele.

A tanulásnak a személyes tapasztalaton kell alapulnia. Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat, tapasztalati tanulás | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A „reflexió” az új keletű kulcsszavak közé tartozik, bizonyára sok olyan pedagógus van, aki még nem is találkozott vele, ennek ellenére előfordulhat, hogy ő maga is reflektív szakember. Gyakran megtörténik, hogy a szakirodalmat olvasva vagy egy-egy konferencián rácsodálkozik az ember arra, hogy „neve is van” annak, amit csinál vagy gondol, legyen az akár egy-egy tanítási vagy értékelési módszer, esetleg a tanulásról vallott tudományos felfogás. A professzionális pedagógus olyan gazdag eszköztárral rendelkezik, amelyben szinte minden helyzetre van megfelelő megoldás. Gyakran észre sem veszi, hogy valamilyen módszert alkalmaz, de ha rákérdeznek, mit miért úgy csinált, ahogyan, akkor sem biztos, hogy meg tudja mondani az okát.

A gyakorlott pedagógusok általában többet tudnak, mint amennyit képesek erről a tudásról megfogalmazni[2]. A reflexióra való képesség gyakorlással alakul ki. A „reflexió”, a „reflektív magatartás” tehát több annál, hogy elgondolkodunk valamin. A probléma azonosítása. Publikációk | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A szülő bevonása gyermekének iskolai képzésébe nagymértékben befolyásolja a diák szociális, érzelmi fejlődését és tanulmányi eredményeit (Brody, Flor, & Gibson, 1999; Grolnick & Ryan, 1989; Jeynes, 2003, 2007), amelynek kialakításában központi szerepe van a tanárnak. Például, a tanár-szülő közötti kommunikáció gyakoriságát és minőségét az határozza meg, hogy mennyire képes a tanár hatékony és eredményes kommunikációs stratégiákat alkalmazni (K. J. Anderson & Minke, 2007; Deslandes & Bertrand, 2005; Green, Walker, Hoover-Dempsey, & Sandler, 2007; Walker, Ice, HooverDempsey, & Sandler, 2011).

Sőt, mi több, a diák teljesítménye, motivációja, magatartása szoros összhangban van a tanár-szülő kapcsolat minőségével (Boethel, 2003; Fan & Chen, 2001; Hughes & Kwok, 2007). Ezen bizonyított összefüggések ellenére a tanárképzésben mégsem fektetnek kellő hangsúlyt a hallgatók kommunikációs stratégiáinak, viselkedés-technikájának fejlesztésére. A környezet- és természetvédelmi oktatás terepi lehetőségeinek alkalmazása és módszereinek továbbfejlesztése | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

1. „Környezetért nevelés” A földi élet fenntarthatósága az emberi társadalom és a környezet harmonikus, egyensúlyi állapotán múlik. Elérése örök célnak tekinthető, amelyhez a fenntartható fejlődés folyamata vezet, megvalósításának feltétele pedig az emberek környezeti tudatformálása. A paradigmaváltás igénye napjainkra létkérdéssé vált, a környezeti nevelés tartalma kibővült, „környezetért nevelést” (education for the environment) jelent, amely magában foglalja a környezettudatos életvitel iránti elkötelezettség kialakításának elősegítését, folyamatos megerősítését, a magatartás-, értékrend-, attitűd- és érzelmi viszonyulások formálását, az ismeretek bővítését és a cselekvések kiváltását a környezet további egyoldalú károsodásának, degradációjának megelőzése érdekében.

A fenntarthatóságra nevelés a környezet rendszerként történő értelmezésén alapszik. 2. A terepgyakorlat, mint oktatási-tanulási forma, a fenntarthatóság kérdésköréhez kapcsolódó pedagógiai feladatok teljes körét felöleli. Tanösvény kialakítása természettudományi tárgyak oktatásának fejlesztése érdekében | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A terepgyakorlat környezetpedagógiai jelentősége | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

1. Bevezetés: A terepgyakorlat környezettudatosságra nevelő hatása „Az emberi történelem egyre inkább az oktatás és a katasztrófa versenyfutása lesz.” (H. G. Wells) A világgazdasági válsággal nyilvánvaló lett az 1800-as évek elejétől uralomra jutott ún. neoklasszikus gazdasági elmélet, ideológia tarthatatlansága, immár nem csak ökológiai és társadalmi téren. A földi élet fenntarthatósága az emberi társadalom és a környezet harmonikus, egyensúlyi állapotán múlik. E területen a paradigmaváltás igénye napjainkra létkérdéssé vált, a környezeti nevelés tartalma kibővült, „környezetért nevelést” (education for the environment) jelent, amely magában foglalja a környezettudatos életvitel iránti elkötelezettség kialakításának elősegítését, folyamatos megerősítését, a magatartás-, értékrend-, attitűd- és érzelmi viszonyulások formálását, az ismeretek bővítését és a cselekvések kiváltását a környezet további egyoldalú károsodásának, degradációjának megelőzése érdekében. 2. 3. 1. 2. 4 Összefoglalás.

Terepi oktatási módszerek környezetvédelmi és környezetpedagógiai jelentősége | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Bevezetés: a téma aktualitása A földi élet fenntarthatósága az emberi társadalom és a környezet harmonikus, egyensúlyi állapotán múlik. Elérése örök célnak tekinthető, amelyhez a fenntartható fejlődés folyamata vezet, megvalósításának feltétele pedig az emberek környezeti tudatformálása. A paradigmaváltás igénye napjainkra létkérdéssé vált, a környezeti nevelés tartalma kibővült, „környezetért nevelést” (education for the environment) jelent, amely magában foglalja a környezettudatos életvitel iránti elkötelezettség kialakításának elősegítését, folyamatos megerősítését, a magatartás-, értékrend-, attitűd- és érzelmi viszonyulások formálását, az ismeretek bővítését és a cselekvések kiváltását a környezet további egyoldalú károsodásának, degradációjának megelőzése érdekében [2], [3].

Comenius forradalmi ismeretelmélete az empirizmus, azaz a szemléltetés pedagógiája, amelyben a tanító feladata a tanuló elé tárni a világot, vagyis a minket körülvevő létező dolgok összességét. Irodalomjegyzék. Tips for teaching rész - SchoolyardHabitatsHowToGuide_Part7. Tips and techniques for teaching outdoors. Ált.isk. 4-6 tanári segédkönyv tantárgyközi oktatáshoz témakörök alapján.