background preloader

A tizenöt éves háború és a Bocskai szabadságharc

Facebook Twitter

Rákóczi-szabadságharc. A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.

Rákóczi-szabadságharc

A szabadságharc előzményei[szerkesztés] A parasztságot elsősorban a háború szenvedései és a rendkívüli terhek fordították a Habsburg uralom ellen: 1697-ben Tokajban parasztfelkelés robbant ki, amit a császári és nemesi csapatok levertek. Azonban az udvar és a nemesség között is romlóban volt a kapcsolat, ugyanis a törököktől visszaszerzett területeken csak azoknak voltak hajlandóak birtokokat visszajuttatni, akik igazolni tudták jogosultságukat valamilyen dokumentummal, illetve képesek voltak megfizetni a birtok értékének 10%-át (fegyverváltság – ius armorum) az átvételért cserébe.

Amennyiben ez nem sikerült, az udvar hitelezői és szállítói kapták meg a birtokokat. Az ügyeket intéző Újszerzeményi Bizottság (Neoacquistica Comissio) rendkívül népszerűtlenné vált a magyar nemesek körében. Rákóczi-szabadságharc. A szabadságharc előzményei Philipp Rugendas: Kuruc lovas – rézmetszet A parasztságot elsősorban a háború szenvedései és a rendkívüli terhek fordították a Habsburg uralom ellen: 1697-ben Tokajban parasztfelkelés robbant ki, amit a császári és nemesi csapatok levertek.

Rákóczi-szabadságharc

Azonban az udvar és a nemesség között is romlóban volt a kapcsolat, ugyanis a törököktől visszaszerzett területeken csak azoknak voltak hajlandóak birtokokat visszajuttatni, akik igazolni tudták jogosultságukat valamilyen dokumentummal, illetve képesek voltak megfizetni a birtok értékének 10%-át (fegyverváltság – ius armorum) az átvételért cserébe. Amennyiben ez nem sikerült, az udvar hitelezői és szállítói kapták meg a birtokokat. Az ügyeket intéző Újszerzeményi Bizottság (Neoacquistica Comissio) rendkívül népszerűtlenné vált a magyar nemesek körében.

A nemzetközi helyzet is kedvező volt: közeledett II. 1700. november 1-jén, éppen azon a napon, melyen II. Hathetes fogság után hallgatták ki először. A Rákóczi szabadságharc. Magyarország története 21 A Rákóczi szabadságharc kitörése 1. Bocskai István. Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély fejedelme.

Bocskai István

A három részre szakadt Magyarország egyik jelentős hadvezére és az Erdélyi Fejedelemség további jövőjét meghatározó politikai vezető. Az általa vezetett szabadságharc nagy eredménye, hogy biztosította Erdély szuverenitását és a Királyi Magyarország jogállásának megtartását. A tizenöt éves háború lezárásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett, továbbá jelentős szerepet játszott a reformációban. Nevéhez kötik a hajdúk letelepítését a mai Hajdúság területére.

Tevékenységére árnyékot vet, hogy az úgynevezett véres farsang során 1596-ban kíméletlenül leverte a közszékelyek lázadását. Származása[szerkesztés] Középbirtokos nemesi családból származott. Szabadulásuk után Bécsbe mentek, ahol az apát I. Ifjúkora a Habsburg udvarban[szerkesztés] A Báthoryak mellett[szerkesztés] 1581-ben elhunyt Bocskai Erzsébet és Báthory Kristóf. A Bocskai szabadságharc katonai történte. (Book, 1961) A Bocskai-szabadságharc. (Book, 1955) A Bocskai szabadságharc by Etelka Karalyos Csabáné Rácz on Prezi. Magyar történelmi térképtár. 1591–1606 Hasszán boszniai pasa Sziszek ellen támad, sikertelen kísérlete indítja a 15 éves háborút, 1593-ban III.

Magyar történelmi térképtár

Murád hadat üzen II. Rudolfnak, török sereg nyomul az országba, elesik Tata, Pápa és Győr 1594 a császári sereg Esztergomot ostromolja, sikertelenül, itt veszíti életét Balassi Bálint– VIII. Kelemen pápa katonai segítséget, 10 000 zsoldost küld a török ellen 1595 Báthori Zsigmond és Rudolf császár törökellenes szövetséget köt a hadműveletek összehangolására– a császári sereg elfoglalja Esztergomot 1595. 10. 29. 1596. 10. 26. a mezőkeresztesi csatában az összevont császári és erdélyi seregek vereséget szenvednek a törököktől 1597 I. 1598 a nantes-i ediktum véget vet a francia vallásháborúnak, szabad vallásgyakorlatot biztosít a hugenottáknak (IV. 1599 Báthori Zsigmond lemond fejedelmi címéről, helyére a rendek Báthori Andrást választják, de még ebben az évben meghal a Mihály vajdával vívott szebeni csatában, Erdélyt Habsburg-sereg szállja meg. Tizenöt éves háború. A hosszú – vagy más néven tizenöt éves – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.

Tizenöt éves háború

A Habsburgokkal szövetségben harcolt az Erdélyi, a Havasalföldi, a Moldvai fejedelemség, a Német-római Birodalom és a pápai állam támogatásával. A háborúhoz több európai állam és török uralom alatt élő nép, így a szerbek és bolgárok is csatlakoztak, akik közül sokat hajdúk közé szerveztek. A harcban közvetve érintve volt Perzsia is, amely Ázsiából kötötte le a török erők egy részét. A kezdeti keresztény sikerek után az erőviszonyok kiegyenlítődtek, így 1606-ban az eredeti állapothoz képest lényegében kevés változtatással kötöttek békét. Előzmények és a háború kitörése[szerkesztés] Rudolf német-római-császár, cseh- és magyar király (1576–1608/12) Már 1588-ban volt egy nagyobb összecsapás Szikszó mellett, amely a magyar végváriak győzelmével végződött.

Kora újkori Magyarország kronológia Flashcards. Magyarország a kora-újkorban by Tóth Béla on Prezi.