background preloader

A hangképző szervek

Facebook Twitter

A hangképző szervek 2. A hangképző szervek 1. Toldalékcső. Az emberi toldalékcső szagittális metszete A toldalékcső becsült hossza felnőtt férfiaknál 16,9 cm, felnőtt nőknél 14,1 cm.[6][1] A zárt toldalékcső térfogatát átlagosan 130 cm³-re becsülik a nőknél és 170 cm³-re a férfiaknál.[1] Megjegyzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] A vokális traktus nem tévesztendő össze a vokális csatornával.[7] Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] ^ Jump up to: a b c d e f Gósy 2004:37Jump up ↑ A nyelv és a nyelvek (szerk.: Kenesei István), Akadémiai, Budapest 2004., 66–67. o.Jump up ↑ Az MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium honlapjánJump up ↑ Nyelvi fogalmak kisszótára.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] Artikuláció. Gége. A gége anatómiája A gége az alsó légutak kezdetén, a garat alsó része előtt található. Gondoskodik róla, hogy a tápcsatorna anyagai (táplálék, nyál) ne kerülhessenek az alsó légutakba, a hangrés rezgései pedig lehetővé teszik a hangképzést. Felépítése, funkciója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] A gége vázát a porcok adják. A porcos vázon rögzülő izmok feszíti ki a hangszalagokat, melyeknek feladata a légutak lezárása és a hangképzés. A gége saját izmai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] m. crycoarytenoidea posterior - az egyetlen izom, ami a hangrést tágítjam. crycoarytenoidea lateralism. thyroarytenoideus - belső széli része a m. vocalism. arytenoideus transversus (interarytenoideus)m. arytenoideus obliquus A gégéhez kapcsolódó külső izmok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] m. thyrohyoideusm. sternothyreoideusm. omohyoideusm. constrictor pharingis inferiorm. digastricusm. stylohyoideusm. mylohyoideusm. geniohyoideusm. hyoglossus.

Légcső. A légcső és ágrendszere a szárazföldi gerincesek külső légzését biztosító, lokalizált légzőrendszer része. Biztosítja be- és kilégzéskor a levegő áramlását a tüdőkhöz, ill. a tüdőkből a külvilág felé. Belégzés közben tisztítja, melegíti és nedvesíti a belégzett levegőt. Elhelyezkedése, lefutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] Gége, légcső, hörgők.

A légcső (trachea) a gége gyűrűporca alatt kezdődik – utóbbival egy szalag (ligamentum cricaotracheale) köti össze és a légcső fő hörgőkre oszlásáig (bifurcatio tracheae) tart. Méretei, falszerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] A légcső falszerkezete. Hossza 14 cm, belső átmérője kb. 17 mm. Elágazása, szomszédos szervek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] Az elágazás után a két fő hörgő szerkezete még lényegében azonos a légcsőével. Betegségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] Itt csak leggyakoribb betegsége, az általában a hörgőkre is ráterjedő, heveny és idült nyálakhártyahurut kerül említésre. Tüdő. Az ember légzőrendszerének vázlatos ábrázolása A tüdő (pulmo) a gerincesek légzőszerveinek egyik legfontosabb része. A szerepe a belélegzett légköri oxigén véráramba juttatása és a vérben szállított szén-dioxid légkörbe juttatása a kilégzés által. A gázcsere specializálódott sejteken keresztül történik.

A tüdő páros és lebenyes szerv. Az embernél a bal tüdő 2 lebenyből, a jobb pedig 3 lebenyből (lobus pulmonis) áll (vagyis a bal tüdőlebeny kisebb, mint a jobb). A tüdő anatómiájának megértéséhez szükséges vázolni a levegő útját a szájtól a tüdőhólyagocskákig. A tüdővel kapcsolatos orvosi kifejezések gyakran kezdődnek a latin pulmonarius ("tüdő-") kifejezésből származó pulmo-, ill. görög πνεύμων ("tüdő") kifejezésből származó pneumo- előtaggal. Az emberi tüdő működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] Rekeszizom.

A rekeszizom vázlatos képe alulnézetből A rekeszizom (diaphragma) a hasüreget a mellüregtől elválasztó, izmos-inas, mozgékony lemez. A két üreg elválasztása csaknem teljes, csupán kisebb nyílások vannak rajta, amelyeken képletek haladnak a mellüregből a hasüregbe és fordítva. Döntő szerepet játszik a légzésben, amellett a hasüregi nyomás emelésével számos más élettani funkcióban is szerepet játszik, mint a széklet- és vizeletürítés, hányás. Más fajoknál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] Más gerinceseknek, pl. a kétéltűeknek és a hüllőknek is van rekeszizmuk vagy rekeszizomszerű struktúrájuk, de az anatómiai felépítésük több részlete, pl. a tüdők helyzete a hasüregben eltér. Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] A rekeszizom kettős kupolájú izmos lemeze a közepén található inas lemezbe (centrum tendineum) megy át, amelyben a rekesz izmos része tapad. Pars lumbalispars costalispars sternalis A rekeszizom egyes részei közötti kisebb területek izomrostmentesek maradnak.

Felvételek